Moon Danbi

Moon Danbi vagyok, egy fiatal, pimasz lány, aki huszadik életévét tengeti eme gyönyörűen mocskos világban. Szeretnétek betekintést nyerni az izgalmasan unalmas mindennapjaimba? Hát legyen kaptok egy kis ízelítőt belőlem.

Lee Jong Suk, a tehetséges színész tavaly májusban váltott céget és vált a YG family tagjával. Hogy ez hogyan is kapcsolódik hozzám?!A pasi- akit mellesleg tényleg imádok - pokollá teszi néha a napjaimat. De kezdjük az elején.

Tizenhat éves voltam mikor megismerkedtem vele, éppen a sminkmesteri vizsgámra vártam  modell alanyomat, amikor megjelent előttem bugyi olvasztó vigyorával és lazán közölte, hogy rajta kell dolgoznom ( tudom , hogy mire gondoltok, de biztosíthatlak benneteket csak az arcát vettem kezelésbe). A levegő belém rekedt egy pillanatra, majd felocsúdva a kezdeti sokkból körülnéztem és döbbenten konstatáltam, hogy a terem tele volt hírességekkel, ugyanis drága tanárunk nem holmi olcsó "anyagon" akart minket tesztelni…A sikeres vizsgám után kaptam egy-két felkérést fotozásokon, de mivel még kiskorú voltam így nem nagyon volt lehetőségem állandó munkát találni, habár elkélt volna.

Körülbelül fél év telt el, mikor a sors miatt újra egymásba botlottunk Jong Suk-al, aki a pár napos munka után egy szerződést dugott az orrom alá. Ez a szerződés pecsételte meg a sorsomat és kötöttem ki az ördög mellett. Viccelek, neki köszönhetően kaptam végre normális munkákat és tulajdonképpen azzal, hogy a személyi sminkesévé tett megmentette az életemet… De erről most ennyit. Amióta drága barátom leszerződött a YG-hoz nem sok időt töltünk együtt, ami annak is köszönhető, hogy annyi staffos mellett nem igazán jut nekem is hely, hogy megmutathassam igenis tehetséges vagyok és nem csak egy felkarolt senki. Annak ellenére, hogy fáj beismernem részben örülök egy kis szabadságnak. Bár egyik legnagyobb álmom, hogy elismert sminkmester lehessek nem búslakodok, az egyetem túlságosan legfoglal ahhoz, hogy a bánat felemésszen.

Két éve iratkoztam be a Sungkyunkwan egyetem gazdasági karára és kezdtem el mélyen tanulmányozni a statisztikát…de tavaly valami megváltozott. Rájöttem, hogy nem ez az amit az élet nekem szánt. Napokig, hetekig talán hónapokig gondolkoztam míg meghoztam életem egyik legnehezebb döntését és magam mögött hagytam a könyvelés művészetét, hogy új-régi vizekre evezve tovább futhassak a másik álmom felé…